Idén négy Híd Kör-tag könyve jelent meg a 97. Ünnepi Könyvhétre.
Celler Kiss Tamás: Visszaút-effektus
Celler Kiss Tamás olyan szelídséggel tartja szemünk elé, nagyító és fény alá ezeket az apró világtöredékeket, az élet rezdüléseit, hogy az olvasó biztonságban érezve magát, egyre jobban kezd el figyelni, akaratlanul is: saját magára. A kötet ritmusa, a versek választott sorrendje egyfajta beavatás jelleget ölt ezzel. Ahogy haladunk a lélek feltárásában, annál bátrabban bújik ereinkbe a késztetés, hogy minél inkább figyeljünk, hiszen – amint erre a ciklusok címe is utal – egyre több fény éri mindazt, amit a költő megmutat. (Terék Anna)
Oláh Tamás: Vajdasági magyar színház- és identitástörténetek
E kötet egymással szoros összefüggésben rajzolja fel a vajdasági magyar hivatásos színjátszás és a vajdasági magyar identitás huszadik és huszonegyedik századi formálódásának szerteágazó irányvonalait, s közben arra a kérdésre keres adekvát válaszokat, hogy miképpen vihetőek színre egy kisebbségi közösség folytonosan változó öndefiníciói. Oláh Tamás színháztörténetének gerincét a Tanyaszínház tevékenységének elemzése, társadalmi és színházkulturális kontextusba helyezése képezi. A jelen felől induló, közel nyolcvan évet felölelő kutatás szimbolikusan a jelenben is zárul le, s előadáselemzéseken keresztül kínál modelleket a régióban zajló társadalmi és művészetpolitikai folyamatok megértéséhez.
Oláh Tamás a Károli Gáspár Református Egyetem Színháztudomány mesterszakán végzett színháztörténészként, PhD-fokozatát a régi Színház- és Filmművészeti Egyetemen szerezte, kutatásait az NKFIH poszt-doktori ösztöndíjjal ismerte el, 2024-ben Bécsy Tamás-díjat kapott. Mindeközben tanít az Újvidéki Művészeti Akadémián, dramaturgként közreműködik a vajdasági magyar színházak előadásaiban, a Theatron és a Híd folyóiratok szerkesztője.
Terék Anna: Jég
Különös könyv, olvasható regényként és olvasható versek gyűjteményeként, amelyből történetek bontakoznak ki. Hat szereplő lírai monológjai, halljuk és látni véljük őket, oratórium a színpadon. Az üres tér magánya, mindegyikük maga elé beszél, csak az arcok világítanak, mint pontszerű fények a sötétben. Verssorokba tört mondatok, fájdalomszilánkok: a Délvidék tragikus történései 1920-tól 2020-ig, száz év, szétfutnak és egymásba érnek. Változó országhatárok és örök hontalanság, idegenné vált saját és sajáttá vált idegen. Kegyetlenség és kiszolgáltatottság, szépség és szomorúság, erőszak és szerelem. Történeti olvasókönyv, melyből a kisebbségi lét fájdalma szól, annak az embernek a hangján, akinek saját országában sem adatik meg, hogy otthon érezze magát. (Szajbély Mihály)
Berényi Sarolta: Nem megváltani jöttem
Berényi Sarolta első kötete a lírai én kegyetlen szembenézése egy számára idegen szeretetnyelvet beszélő, változtatásra képtelennek tűnő generációval. A gyermeki képzelet ebben a költészetben nem menekülés, hanem a valóság feldolgozásának eszköze. Az olvasó a mentális terhekkel, visszatérő szorongásokkal és lemondásokkal szembesülve akaratlanul is kénytelen számot vetni saját családjának érzelmi örökségével. A kötet végére a beszélő nem megoldást, nem feloldozást talál, hanem a tudatos jelenlét, a törékeny túlélés állapotába jut el. (OLÁH K. Tamás)
Létrehozva: 2026.07.22.