Identitás * Szülői szeretet * családi idill * apakép * távozás

Identitás

Porszívó vagyok,

bár a porzsákom tele van,

te mégis bekapcsolsz,

hogy ne halld az ürességet.

Kép vagyok,

amivel büszkélkedhetsz,

ha magas az ára,

de igazából utálod.

A gyereked vagyok.

Te vagyok

és ő.

Lecsiszolhatatlan karcolás a kristálypoháron.

Ezért inkább kidobod a kukába,

de a szemetet sosem viszed ki.

Szülői szeretet

Két külön szoba.

Az egyikben cigarettafüst,

virágok és törődésnek álcázott illatok.

A másikban hangok és képek.

Valóságnak hívott hazugságok

egy fekete dobozban.

A két szoba között

én vagyok a küszöb.

Bennem versenyez

kettejük egója.

Döntetlen.

Átnéznek egymáson,

és átlépnek rajtam.

családi idill

nem vagyok otthon

apakép

eddig azt hittem,

a metaforád vagyok,

de már tudom,

a hasonlatod

sem.

képzavar.

távozás

kihúzom a dugót

elfolyik a magzatvíz

ki kell szállnom

szembenézni a valósággal

vajúdás

most te vagy bennem

a tükör előtt állok

látlak

te miért nem veszel észre