Nincs sor a halasbódénál

A dráma a XVIII. Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyre íródott

Fehér Miklós
dráma

Szereplők


ŠEKI, a pincér

RUDI TATA, a kocsma tulajdonosa

SZILVIA, az elárusító

MÓZES, a takarító

PIRI, a takarítónő

ALEX

ÉVA, a halasbódé tulajdonosa

ARANKA és DANA, a piac rongálói

LUPI, a nőstény macska

ALBA, a kandúr


Prológus

Helyszín: piac, a halasbódé és környéke. Mózes és Piri egymásnak háttal állva söprögetnek, egyenként szedik fel a földön heverő cigarettacsikkeket.

 

MÓZES (magában) Baszom az anyjukat, hogy mindég szétdobálják! (Hangosan, hogy Piri is hallja, de továbbra is háttal állva neki) Hozd már ide azt a pálcát. Föl kell szúrni ezt a szart!

PIRI (megfordul, Mózes felé) Majd eljössz érte, ha kell.

Tovább söprögetnek, Mózes dünnyög valamit magában.

PIRI (Mózesnek) Mit dünnyögsz, te?!

MÓZES Szétdobálják ezt a szart!

PIRI Hát! Mindig szétdobálják. Nem új dolog ez.

Söprögetnek, a háttérben befut a színre Lupi, kicsit megkésve Alba követi. A bódé előtt rohangálnak, Alba végül elkapja a nőstényt, és nagy nyávogások között elkezdődik a macskanász.

PIRI (Mózeshez) Látod-e, ilyen kéne nekem is!

MÓZES (magában) Ilyen, hát majd még fogdosom a lógó csöcseid, Pirikém! (Pirihez) Inkább hozd ide a létrát!

Piri odaadja neki a létrát.

PIRI A csikkeket fölszedted?

MÓZES Kézzel. Föl. Bírsz segíteni?

PIRI Bírok.

Piri hoz még egy létrát és egy vödröt, mindketten felmásznak a létrára, és elkezdik tisztítani a halasbódé üvegjét. A háttérben lecsillapodni látszik a macskanász. Alba ül és bámészkodik, Lupi a szőrét nyaldossa. Az előtérben Mózes lassan megfogja Piri kezét, miközben mindketten a létrán állnak.

MÓZES (könnyes szemmel) Tudod, hogy én maradok, ugye?

PIRI  (sajnálkozó mosollyal) Tudom, Mózi. Én is.


I. jelenet

A kocsmában Šeki a zenegépet ütögeti, Rudi tata a pultnál, Alex és Éva egy asztalnál.

 

RUDI TATA Valami jó národnyákot, Šeki.

ŠEKI Tegnap benne hagytak kétszáz dinárt, van tíz ingyen zene.

RUDI TATA Akkok Zámbó Jimmyt is. Azt szerette a fiam.

Šeki ütögeti a jukeboxot, majd visszamegy a pult mögé.

ALEX Kérek még egy Jelent meg egy rövidet!

ÉVA (Alex felé) De nem lehet ezt így! Szépen mondtam, hogy állj le, tönkreteszed magad teljesen. Nézd meg, hát nem megy már olyan jól a bódé se, alig van ember a piacon, oda is csak inni járnak. Te még fiatal vagy, bírnál dolgozni a gyárban vagy valami, segítek beszer… (Elhalkul, Šeki leteszi az italokat, mindkettőt Alex elé)

ŠEKI Evika, kérsz valamit?

ÉVA Nem kérek, köszönöm. (Šeki elmegy, Éva folytatja) Segítek beszervezni téged, Alex, elkezded a csomagolón, azt bírod. Két váltás. Annyi a dolgod, hogy állsz ott, és csomagolsz. Inni nem szabad, zéró tolerancia van, egyből kivágnak, ha megfognak. Mindennap fújatnak valakit. Aztán két hét eltelik, és feljebb tesznek, ismerem a Máriát, elintézi.

Halkan szól Zámbó Jimmy nótája, Alex némán ül, majd lehúzza a pálinkát.

ALEX (fintorogva) Nem kell semmi, majd lesz valami.

ÉVA Nem hiszem el, hogy ennyire felelőtlen vagy. Mit akarsz kezdeni magaddal? (Felháborodva) Itt fogsz megrohadni ebben a piszokban! (Elrohan.)

RUDI TATA (megfordul, Alexhez) Igazad van, gyerek, látod, az én fiam is kiment, most meg már haza se jön többet.

Alex kényelmetlenül fészkelődik, Šeki megköszörüli a torkát, riadt csend, még a zenegép is elnémul.

RUDI TATA (visszafordul a pulthoz) Na, mindegy. Vagyis hát nem az, mert meghalt. Legalább a kocsmám megvan még, igaz-e, Šekikém?

ŠEKI Da, da, Rudi tata. Azt szeretik az emberek. Ide legalább még benéznek.

RUDI TATA Ha bezárunk, el kell menni halért. Pontynak 820 kilója most éppen.

ŠEKI Jól fölment az ára, de hát már pecával se fogsz semmit, jebote.

RUDI TATA Mah, szar az úgy, ahogy van.

ALEX (hangosan) Jah, minden szar, úgy, ahogy van.

A zenegép újra megszólal, elindul Bajaga Moji drugovi című száma.


II. jelenet

Szilvia a mobilját böngészi a bódéban, a piacon Aranka és Dana cigiznek.

ARANKA (Danához) Honnan szedted ezt, Dana?

DANA Itt találtam a földön, lehet a múltkori Camelből van, csak nem szívtuk el.

ARANKA Áh, azt biztos nem dobtuk el.

DANA Lehet, kiesett a zsebedből.

ARANKA Lehet. Te, Dana, láttad, hogy Szilvia mostanában semmit se csinál? Csak áll ott bent mint a fasz a lagziban. Néha itt az Éva meg az Alex, esetleg a Šekiék, de amúgy semmi dolga.

DANA Ez a jó munkahely, baszod. (Szív egyet a cigiből, majd kifújja) Ilyen kéne nekünk is, érted, de hát nincsen lófasz se itt, Aranka.

ARANKA (mosolyogva) Az azé van, Danám. Abból lehet találni.

Szilvia leteszi a mobilját a bódéban, majd kiszól a tolóablakon.

SZILVIA Meg ne próbáljátok még egyszer idedobni a csikkeket! Neveletlen kölkök!

DANA (körbe-körbe bámészkodva) Aranka, te hallottál valamit?

ARANKA Valami mintha szólt volna. Zúgott, nem?

DANA De, nyilván én is olyasmit hallottam.

Aranka és Dana jó mélyet szívnak a cigiből, Dana elnyomja csikket a bódé párkányán, majd elpöccinti.

SZILVIA Hát megbaszom én a te jó anyádat!

ARANKA Megint zúg valami, hallod, Dana?

Szilvia elindul kifelé a bódéból, Aranka gyorsan eldobja a cigit, és már futnak is Danával, útközben nagyokat köpködnek.

SZILVIA (már az ajtóban, de még a bódé belsejében) Eriggyetek a faszra! Én ugyan nem szedem föl.

Alba megjelenik a bódé előtt, éhesen nyávog, Szilvia sikít.

SZILVIA Büdös macska, még ez is! (Becsukja az ajtót, a tolóablakból próbálja elzavarni Albát) Sicc, sicc, hess, sssss, mit akarsz, bassza meg!

Szilvia kezébe vesz egy kisebb feldarabolt pontyot, és a kandúr elé dobja.

ALBA Mjáú. (Fogja a halat és elmegy)

Szilvia nagyot fúj, kezébe veszi a telefont, és azt nyomkodja. Kis idő múlva megjelenik Lupi, a nőstény. Lupi körülnéz, szaglászik, nyalogatja magát, aztán kilép a színről.


III. jelenet

A kocsmában hangos lökdösődés, Mózes, Piri, Alex, Šeki, Rudi tata.

MÓZES Eressz már el, te ringyó!

PIRI Tönkretetted az életemet, te, te, te…!

MÓZES Engedj már el, Piri! Rudi tata, segítsen már, hát megfojt!

Rudi tata feláll a pulttól, Mózes és Piri tovább fogják egymást. Rudi tata lassan odasétál, nagy tenyerével megfogja Piri hátát, majd szétválasztja a vitatkozó párt. Mózes oldalra köp.

MÓZES Nem százas ez az asszony, én mondom neked, Rudi tata.

Piri magában duzzog.

RUDI TATA  Nekem mindegy, csak ne basszátok szét itt egymást. Šeki, hozz nekik egy-egy sört, a ház ajándéka.

PIRI Nekem Lavot!

Mózes és Piri leülnek egy asztalhoz, az asztal alatt megfogják egymás kezét.

ŠEKI (kihozza a söröket, csúnyán néz a párra, indulatos) Tessék!

MÓZES Hvala, Šeki!

PIRI (halkan) Látod, Mózeskám, ez mindég beválik, mondtam én. Csak egy kis lökdösődés meg ez-az, az öreg egyből ugrik. Legközelebb kicsit jobban szorítsál, de vigyázz a ruhámra, mert ezt szeretem.

MÓZES Jól van, anyukám, majd figyelek, de ilyenkor olyan szarul érzem magam, mindig fog, vagy hogy mondják, az izé... bűntudat, no. Ennek az embernek is érted, volt gyereke, család, minden, elment, oszt látod, ehol e.

PIRI Ennyit ér a pénz, hiába van, Mózi. Kimentek azok is, hogy majd jobb lesz. Hát, jól bebaszott.

MÓZES Be, baszd meg, eléggé bebaszott most. Mindenkinek. Szar itt ez az egész. (Hallgat) Fönt az üvegről le bírtad kaparni azt a rágót?

PIRI Nagy nehezen, de azt nem tudom, melyik idióta ragassza föl azt oda.

Mindketten hallgatnak.

ALEX  Hopp-hopp! (Lehúzza az előtte lévő pálinkát)

ŠEKI  (a pult mögül) Ma’ ne mogu da verujem, Rudi. Megint kezdi.

Rudi tata megfog egy teli üveg pálinkát, odaviszi Alex asztalához, aztán megfogja Pirit és Mózest, és mindenkit egy asztalhoz ültet.

RUDI TATA Hopp-hopp!

Alex és Rudi tata egyből lehúzzák a következő kört, Piri és Mózes értetlenkednek, de ők is isznak.

ALEX (láthatóan ittas állapotban) Hóóóóoo… óoo, várjunk egy kicsit. Nem jó, ha gyorsan kiüt. Nekem… uvek, érted, Šeki, mindig azt mondták, az a legjobb, ha… (Hallgat)

ŠEKI (leül az asztalhoz) Nem tudom, hogy mondták, mit mondtak, de igyunk csak.

MÓZES (bátortalanul) Hopp… hopp?

ALEX  Na, szóval, a legjobb keverni. Sokat meg jót mindennel, inni minél többet. Enni az semmi, akkor… jól berúgsz. Csak a kurva másnap ne lenne, értitek. De próbáltam már pedig mindent, Andol, Bromazepam, Brufen, ilyen… csodagyógyszereket. Másnap az… Hát az mindig volt! A… az egyetlen, ami segített, az az, ha nem ittam. De hát az nem opció!

RUDI TATA Az nem!

Ujjongás, mindenki koccint, majd csönd.

RUDI TATA Emlékszetek? Ott állt sorba a halasbódénál, az Éváéknál. Még nem is a Szilvia dolgozott, hanem az a másik, nem is tudom, hogy hívták. Mindig az Éváékhoz ment, az volt a legjobb hal neki. Szerette. Bassza meg az isten, hogyne szerette volna! (Rávág az asztalra) Ej, baszd meg, fiam!

ALEX Hát, így van. Most meg senki nem áll ott sorba, mindig csak a maga fia volt ott. Azért is mondom én mindég, ide figyeljenek! Minek elmenni, aki elment, annak se jobb semmivel. Mert van egy jobb kocsijuk? Hát fosom én le az egészet, a kocsit is meg mindent, azt is.

Mózes és Piri egyetértően bólogatnak, Šeki felkel és visszamegy a pultba, Rudi tata meg csak sóhajtozik. A kocsma előtt Éva kukucskál befelé, ideges.

ALEX A, jebi se! Hopp-hopp, Rudi tata!

Alex felugrik, lehúz egy rövidet, majd amikor meglátja, hogy Rudi tata nem issza meg a sajátját, az övét is leönti, Éva ekkor lép be.

ÉVA Na, ebből most már tényleg elég! Nem normális, mennyit iszol!

Éva megfogja Alexet, és kirángatja a kocsmából. Visszarohanva gyűrött pénzt dob az asztalra, Rudi tata zsebre teszi.

RUDI TATA Šeki, hány óra van? Lassan bezár a halasbódé.

ŠEKI (értetlenkedve) E, moj Rudi, az már bezárt, nemsokára nyit.

RUDI TATA  Majd kell vennünk halat.

ŠEKI Tudom, főnök, mondta már!

MÓZES (Pirihez) Ne igyál most már annyit, mindjárt mennünk kell!


IV. jelenet

Kora reggel, a halasbódé előtt Alba és Lupi egy kidobott csonttal játszadoznak. Lupi pofán vágja Albát, a kandúr mérgesen fúj és visszavág. Lupi nyávog, majd nyaldossa magát. Aranka és Dana a bódé előtt cigiznek.

ARANKA Szerintem ma az Éva nyit. Szilvia még sehol.

DANA Engem az nem érdekel, csak legyen itt a szipirtyó. (Beleszív a cigarettába) A madár se jár erre, de komolyan. Régen akkora sorok voltak itt, meg a piac is zsongott. Bimbinél zöldséget lehetett venni, amott mézet, itt friss halat. Most alig úszkál egy-két ponty a vízben.

ARANKA A macskák azok itt vannak.

Lupi és Alba a bódé melletti sarokban fekszenek, egymásba kuporodva.

DANA Legalább ők. Nézd, jön a Szilvia. Ő nyit akkor mégis. Teszegeti a lábát a rohadék, a legújabb mobil meg lapul a táskájában. Honnan van rá pénze, az egy nagyon jó kérdés.

Aranka és Dana újabb csikkeket dobnak a halasbódé elé, majd lassan elsétálnak, mellettük Mózes és Piri érkeznek éppen.

SZILVIA Megint itt voltak ezek a rohadékok, látják őket?

MÓZES (illuminált állapotban) Kiket?

SZILVIA Hát azokat ott! Most mentek el maguk mellett! Mindig ők dobálják szét a szemetet.

PIRI (szintén ittasan) Nincs itt akkora szemét, drágám.

SZILVIA Maguk is késve jöttek!

MÓZES Mi akkor jövünk, amikor épp a kedvünk tartja!

PIRI Nem késtünk mi sehonnan!

Szilvia bemegy a bódéba, becsukja az ajtót, és a mobiljába bújik.


V. jelenet

A halasbódé előtt. Éva magyaráz Szilviának, a távolban Aranka és Dana társalognak. Mózes és Piri a létrán állva tisztítják az üvegeket. A macskák sehol.

ÉVA Na, azt beütöd, hogy kilencszáznyolcvanegy, aztán ezt a zöld gombot megnyomod itt lent, látod? Jól van, látod, beütöd, hogy mennyit kell fizetni, aztán beteszed a kártyát, csak figyelj, hogy jól nyomjad, mert ez még a régebbi fajta, ha elrontod, akkor nem csipog semmit. Beütöd, hogy mennyit, leveszi a számláról a pénzt, kiveszed a kártyát, odaadod a számlával együtt. Nem nehéz. A másikat megtartod, beteszed a kasszába, mert az kell nekünk is. Jó? Alex jön nemsokára, egy-két hétre besegít majd.

SZILVIA Alex?! Az az iszákos?

ÉVA Nem iszik majd. Én felelek érte. Ha iszik, kivágjuk, mint…

SZILVIA Jaj, Évikém, ne emlegesd a macskákat, tudod, hogy nem szeretem azokat a fenevadakat! Az előbb is itt kóvályogtak valahol.

ÉVA (zavartan röhög, saját magát is meglepi a nevetés, hirtelen elkomolyodik) Szilvia, ne idegeskedj, rendbe hozzuk itt a dolgokat!

SZILVIA Én a magam részéről megteszek mindent, engem csak az a két majomparádé zavar ott. (Aranka és Dana felé mutat) De már többször rájuk szóltam, majd szépen elkotródnak innen.

Nagy csattanás, Mózes a földön hever.

PIRI Jaj! Jaj! Mózikám! Éva néni, jöjjön gyorsan, leesett a Mózes!

Éva és Szilvia is kilépnek az ajtón, Mózes már a fejét vakargatva ül a bódé előtt.

MÓZES Megszédültem.

PIRI Mondtam szépen, hogy nem köll annyit inni! (Évához) Ne haragudjon, drága Éva, kocsmázott az éjszaka, kicsit többet ivott a kelleténél. Nem fordul elő, ígérem, csak ne rúgjon ki minket, mert nagyon kell nekünk ez a munka, tudja, hogy van ez, nem sok lehetőség van itten már.

ÉVA Dehogy rúgom ki magukat! Mindig tiszta a bódé környéke, meg amúgy se tudnék kit találni maguk helyett. (Mózeshez) Na, segítsük fel ezt a szegény embert! Jöjjön csak be, ehet is egy pár falatot, az jót tesz majd. (Pirihez) Pirikém, láttam magukat az éjjel, tudom, hogy mik mennek ott a Rudi tatánál.

A mondandó vége már alig hallatszik, a távolból egy csoport részeg üvöltözik és tántorog. Alex, Šeki és Rudi tata is ordít, Zámbó Jimmy-nótákat énekelnek. Kezükben egy-egy üveg ital.

ÉVA (a csoport felé fordulva, teljesen kikelve magából) Alex, a jó édes kurva anyádat! Hát nem megmondtam, hogy ne menj vissza a kocsmába! (Toporzékol, mérgezett egérként járkál fel-alá, a bódéból kifelé és vissza) Megteszek mindent érte, és ez a hála! Ez a rohadt hála! Takarodj innen a szemem elől, semmirekellő!

ALEX Nyugggi, mamika! Egy kis pityóka sose árt! Egy jóóó…

Alex, Šeki és Rudi tata közösen éneklik az Egy jó asszony mindent megbocsát nótát.

ÉVA Én ezt már nem bírom tovább! Szilvia, pakolunk!

SZILVIA Pakolunk?! De hova?

ÉVA  Itt akarsz maradni?!? Ezeknél?!

Éva megfogja Szilviát és kirángatja a bódéból, elviharzanak.

RUDI TATA  No, ez már igen!

ŠEKI Vidiš, Rudi, még fizetni se köll! Melyik hal kell?

ALEX Mind a miénk!

Aranka és Dana a történéseket figyelve egyre inkább úgy érzik, hogy nem itt a helyük, ezért csöndben eltűnnek a helyszínről. Alex belép a nyitott halasbódéba.

ALEX Soha többet nem kell várni, sorba állni!

Alex belenyúl az akváriumba, kivesz egy pontyot, és eldobja.

ŠEKI Baci, baci! Ovde! Tu sam! Daj goool!

RUDI TATA Baszd meg, Šeki, megint berúgtál zárás után.

ŠEKI Rudi, Rudi! Ez az élet!

Közben Rudi tata is dobálja a kezébe kerülő dolgokat. Repülnek a halak, a székek, a terítők. Kiürül a halasbódé, Mózes és Piri ijedtükben elbújnak a bódé mellett, de egy üveg italt magukkal visznek.

ALEX (ordítva) Ovo nije život, nego… Nagy lószar az egész!

Alex leül, lassan elcsöndesedik minden, Rudi tata sír, és a fiát szólítgatja.

RUDI TATA Ej, fiam. Fiam…

Rudi tata a hátára fekszik, így tesz Alex is. Šeki ül, felkap a földről egy ficánkoló halat, és nyersen megrágja.

ŠEKI (csámcsogva dúdolni kezd egy dalt) Moji su drugovi biseri rasuti…

Ekkor a földön fekvő Alex és Rudi tata is csatlakozik az énekléshez.

ALEX, RUDI TATA és ŠEKI (eleinte gyámoltalanul, majd egyre ingerültebben, elérzékenyülve)

…po celom svetu.

I ja sam selica pa ih ponekad sretnem u letu.

Da’l je to sudbina il’ ko zna šta li je,

kad god se sretnemo uvek se zalije,

uvek se završi s nekom od naših pesama…

A színen most már mindhárman fekszenek, Šeki kezéből kiesik a hal, csak a dúdolás marad.

MÓZES (a bódé mellől bátortalanul nézelődve) Ha. Hahó. Hahó. Hahó!

PIRI Elaludtak?

MÓZES El.

PIRI Akkor ihatunk, Mózikám?

MÓZES Mi lesz így velünk?

PIRI Majd mi átvesszük a boltot! Ne törődj te ezzel most, igyál!

MÓZES De Pirikém… Nem tudunk mi semmit erről, mit hogy kell csinálni.

PIRI Majd beletanulunk! Na, add ide! (Elveszi Mózestől az üveget, meghúzza) De szép nóta volt, hallottad-e? (Hallgat) Ezért éri meg, Mózeskám? Ezért maradunk?

MÓZES Én nem tudom. Hogy miért maradunk. (Elveszi Piritől az üveget, meghúzza)


Epilógus

A színen mindenhol fetrengő emberek. Šeki nyögdécsel, Piri horkol, a többiek halkan szuszognak, néha-néha megmozdulnak. Alba a helyszínre ér, nyávog. Lupi a másik oldalról közelít, szaglássza az embereket, majd nyaldossa magát. Alba nekiront, lefogja, belefogna a párzásba, de elengedi Lupit. A kandúr és a nőstény egymás mellett ülnek. A földre dobott halakat nézik. Lupi megszagolja a Šeki mellett lévőt, majd elsétál. Alba is követi.


Vége

 

Eredeti megjelenés: FEHÉR Miklós: Nincs sor a halasbódénál (dráma). = Híd, 2019/1–2., 5–14.

Létrehozva: 2019.06.07.

Fehér Miklós

író, újságíró
1994, Zenta, Szerbia

További publikációk