Rumli

Igor Kolarov prózája Orovec Krisztina fordításában

Orovec Krisztina
fordítás

40 kicsi történet nagy kalamajkákról


Kétszemélyes sivatag

Paulina elköltözött Inariba.

(Ez Finnországban van.)

S mihez kezdjen most Oli?

Kivel beszélgessen a nagy Góbi sivatagról?

(Ez Mongóliában van.)

Megkérdezi majd Arsenijét:

– Ha nincs ellenedre, beszélgethetnénk

a Góbi sivatagról?

Arsenijének nem lesz ellenére. Ő szeret

locsogni.

De ez nem az igazi.

 

Ryan története

E történet hozzávalói:

  • százmillió kisfiú és kislány
  • húsz víziló
  • három pulyka
  • egy Ryan
  • egy kép nélküli keret
  • öt úszás a Földközi-tengerben
  • egy csukott ablak
  • egy mobiltelefon.

S hogy mi történik ezután?

 

1.

Százmillió kisfiú és kislány fel fog ébredni egy reggelen, megmosdik, fogat mos, és figyelmesen olvasni kezdi ezt a történetet. És roppant kíváncsiak lesznek, vajon miért kell hozzá húsz víziló.

Nos, a húsz víziló csak egészen rövid ideig tartózkodik itt.  Elindulnak Belgiumba, keresztültrappolnak a történeten, s puff! – már el is tűntek.

2.

És a három pulyka? Bizonyára mindenki számára teljesen világos, hogy ők csak azért vannak itt, hogy mindent összezavarjanak.

Ennyit az ő pimaszságukról.

3.

Szólnunk kell e történet főhőséről, aki egy bizonyos Ryan Aki Nem Túl Jól Tájékozódik Az Időben És A Térben, vagyis röviden – Ryan.

De róla majd később.

Meg kell magyarázni, hogy kerül a történetbe a kép nélküli keret, s hogy mire való. Arra való, hogy a szamár nyakába akasszuk. Ha az ember odaáll a szamár elé, a keret tükörré változik.

S ez nagyon hasznos dolog.

4.

Természetesen nem szabad megfeledkezni a Földközi-tengerben való öt úszásról sem. Enélkül a történet meglehetősen száraz lenne. Az öt úszást egyszerre kell alkalmazni, mégpedig kizárólag augusztus 5-én, délután 5 óra 5 perckor.

Vegyük úgy, hogy így lesz, hogy a történet kellően nedves, és tovább folyhat.

5.

Hogy kerül a történetbe a csukott ablak? A válasz egyszerű: ha valaki belerúg egy labdába, a csukott ablak lelassítja azt, és a százmillió kisfiú és kislány élvezettel nézheti végig annak röptét a lábtól egészen a komódon álló kristálytálig.

Ebben a történetben tehát fontos jól becsukni az összes ablakot.

6.

Nem, nem feledkeztünk meg a mobiltelefonról. Bárhol is tartanátok a történetben, felhívhattok valakit váratlanul, hogy elmondjátok, nagyon szeretitek őt.

Egy ősi afrikai néptörzs hitt abban, hogy a szeretet nélküli történet üres történet. Ezért a törzs minden egyes tagjának három mobiltelefonja is volt.

7.

És ne higgyétek, hogy megfeledkeztünk Ryanról Aki Nem Túl Jól Tájékozódik Az Időben És A Térben, vagyis röviden – Ryanról.

Az ő feladata az, hogy a saját életében és ebben a történetben főhős legyen. De nem túl jól tájékozódik. Például elmegy a boltba, s visszajön a könyvtárból. Vagy belép a történetbe, s a hűtőszekrényben találja magát.

Csupa ilyesféle dolog történik vele.

8.

Ezután pedig tegyétek félre a történetet, s várjátok ki, mi történik.

Addig viszont a százmillió kisfiú és kislány mossa csak szépen, rendszeresen a fogát.

Nagyon sok a megmosandó fog, ne vesztegessük az időt…

 

Max, a legjobb

Figyeljetek csak, hogy mi történt Maxszel.

Jól figyeljetek.

Max vett egy lándzsát, és elment a versenyre.

– Elhajítom messzire, és győzni fogok. Jobb, ha ti hazamentek – mondta a többi versenyzőnek.

Ők erre elbátortalanodtak (volt, aki jobban, s volt, aki kevésbé), és elmentek.

Max egyedül maradt. Még a közönség is elment.

– Szépen mondtam nektek, hogy én vagyok a legjobb. Ezt a hegyes botot olyan messzire el tudom hajítani, hogy…

Ekkor megfordult, és rádöbbent, hogy a lándzsát otthon felejtette.

Max.

Olyannyira ő a legjobb, hogy nincs is szüksége lándzsára.

 

Tévedések napja

Pepi belépett a szőnyegboltba.

– Hoppá! Úgy tűnik, eltévedtem – mondta.

Ezután tévedésből belépett a gyógyszertárba, a pékhez, a könyvesboltba, a színházba és a madárházikóba.

– Nahát, mi van velem ma?

De azért kellemesen érezte magát a madárházikóban.

Pompás lenne, ha lennének szárnyai.

Ez esetben, tévedésből, sokkal több érdekes helyre ellátogathatna.

 

Két levél

Első levél

„Kedves barátom, Kića,

Írtam egy gyönyörű verset egy virágról, mely fejjel lefelé nő s egy lusta méhecskéről, mely folyton csak filmeket néz. A vers nagyon szép, s az összes ember közül, akiket ismerek, nekem tetszett a legjobban.

El szeretném küldeni a barátnőmnek, Ninának, aki Moszkvában él. De előtte a verset le kellene fordítani orosz nyelvre. Én nem tudok oroszul. Nem tudok franciául sem, ami jó, mert Nina sem tud franciául.

Kedves Kića, te ismersz egy igazi oroszt. Sašának hívják, ugye? Lefordíthatná-e ő az én gyönyörű, virágról meg lusta méhecskéről szóló versemet?

Jól fordít-e ő oroszra?

Szeret téged barátnőd,

Filipa (költőnő)”


Második levél

„Kedves Filipám,

Hadd mondjam el rögtön – Saša jól fordít oroszra. Ő leginkább csak oroszra fordít jól. Azért, mert ő orosz. Fordítana ő spanyolra is, de nem tud. Ő nem spanyol, és miért fordítaná a te versedet spanyolra? Jobb, ha nem vársz el tőle ilyesmit.

Ő orosz, és élvezettel fordít lusta méhecskékről szóló verseket oroszra. Ilyen ő. Mindig sikeresen fordít le mindenfélét oroszra. Talán azt hiszed, azért megy ez neki könnyen, mert ő orosz. De nem, nincs igazad. Nem elég orosznak lenni, tudni is kell oroszul. És Saša meglehetősen jól ír, beszél, gondolkodik és olvas oroszul.

Tud kardozni is, de most nem erről van szó. Az a fontos, hogy Sašának sikerülni fog nem lefordítani a versedet angolra. Ő jobban beszél oroszul, és miért fordítaná akkor angolra? Sokan tévedésbe esnének, a versedet egyesek angolra, mások németre fordítanák le. De nem így Saša. Ő felelősségtudatos, figyelmes és ért a lepkékhez.

Azonkívül, hogy orosz, szereti az édes tejfölös pitét. Jó, hogy eszedbe jutott Saša. Ő nagyon szereti a költészetet és a sportautókat, és igen jól fordít oroszra.

Így állnak a dolgok őt illetően.

Szeret téged barátod,

Kića (aki nem költő)

Ui.: Saša mostanság Argentínában tartózkodik. Hamarosan hazajön, 20 év múlva. Ha nem felejt el oroszul, az esetben biztos lehetsz benne, hogy ő kitűnően fordít oroszra.”


Oszkár

Oszkár egy kisbaba.

Kicsi keze, kicsi lába, kicsi orra van.

Ha Oszkár nyakkendőt hordana, az a nyakkendő kicsi lenne. De ő nem hord nyakkendőt. S ez nem minden. Nem hajt autót, nem focizik, nem foglalkozik vegyészettel és meteorológiával.

De a tekintetében hatalmas bölcsesség lakozik.

Például:

Ha nem tudsz mihez kezdeni magaddal, játssz.

Ha nincs kivel játszanod, játssz egyedül.

Ha valaki szeretne játszani veled, engedd meg neki.

Ha nincs kedved játszani, nem gond.

Ha nem tetszik a játék, találj másikat.

Ha valaki azt mondja, nem tudsz játszani, annak fogalma sincs a dolgokról.

Ha nem tudod, hogyan kezdj el játszani, csak kezdd el.

Oszkár, a Filozófus, nemde?

Eredeti megjelenés: Igor KOLAROV 2015. Rumli (részletek a Rusvaj című könyvből) (OROVEC Krisztina fordítása) = Híd, 11., 54–58.

Létrehozva: 2015.11.01.

Orovec Krisztina

műfordító
1982, Óbecse, Jugoszlávia

További publikációk