landscape

Vers

Oláh (K.) Tamás
vers

landscape


bélelt fészke a táj

a sötétnek

esőként hull ki a szánkból

a csend

partra vont

holttest a folyó

langyos szélben

szellőznek

maradványai

bőrünk mintha

olvadt ércből lenne

minden riasztó és

tökéletes

az élők lomhán

egymáshoz érnek

a tárgyak vakok

és súlytalanok

két összenyomódott

bordakosárban

a szívek

pontatlan

másolatok csak

a föveny homokja

kiürült porond

a hullámok lassan

felisszák a holdat

búraként zárul ránk

a gyúlékony világ

az ég kottáján

noktürnné

rendeződnek

a csillagok

hangjegyei

az erdő halkan

játszani

kezd

Eredeti megjelenés: OLÁH K. Tamás: landscape (vers). = Híd, 2018/8., 8–9.

Létrehozva: 2018.08.01.

Oláh (K.) Tamás

költő, teatrológus, dramaturg
1990, Zenta, Jugoszlávia

További publikációk