Cipzározz vissza * Megszúrlak

Cipzározz vissza

miután végeztünk,

kérlek cipzározd vissza.

rajtad kívül más ne lássa,

nem szeretném.

olyan nyálkás,

olyan őszinte,

többnyire csak undorodnak tőle.

illik eltakarni az utcán.

tükörré préselt só,

még csak nem is görbe.

a tiéd nekem tetszik.

szeretem lehúzni éjjelente a cipzárt,

finoman cuppog a nedv a szerkezet fokain.

majd belesek és elcsodálkozom,

mikor elfáradunk, visszazárom óvatosan.

fáradunk,

miután végeztünk,

kérlek, cipzározd vissza a bőröm.

manapság

nem illik mutogatni a gerincem.

Megszúrlak

Megszúrlak.

Újra és újra.

Szeretlek.

Régen, ha éghetetlen vágy támadt bennem,

hogy véremet fröccsentsem a világra,

magamat kellett megszúrnom.

Amióta sebeink együtt nyílnak,

rajtad keresztül tudom, milyen színűre festik

a földet nedveim.

Kinyílt a szemem, és látom

alkotásom, látom a testem.

Köszönni akar, és én szégyellem

régi vágyaimat.

Aztán rád nézek, és látom,

hogy a vászon már nem csak a sajátom.

Köszönni akarsz, és én

lesütöm a szemem.

Most, ha bántani akarom magam,

téged bántalak.

Köszönöm.