Csak attól félek, hogy egyszer
üvegdobozba zárnak
az apák közé, és a párától
nem látom a külvilágot.
Nem látom, ahogy a lányok
virágszirmokat szórnak a dobozra.
Csak nevetésüket hallom.
Mosolyukat, a fénnyel együtt,
elnyeli a kertészek munkája.
A ruháinkról leszedik a gombokat,
nehogy egymás szemébe nyomjuk.
Azután majd nem merünk inget húzni,
csak a nagymama kötötte
pulóverekben ülünk,
amíg jégvirágok nem
keletkeznek a doboz falán.
Akkor majd salátát palántálnak a helyünkre,
és a lányok költöznek be tavaszig.
Eredeti megjelenés: BENEDEK Miklós 2012. Apák a dobozban (Deres Kornélia Szőrapa című kötetére) (vers). = Híd, 5., 21.