Különút * Szívesség * Élethiány * Cserbenhagyás

Különút

Az éjszaka gerincén ülünk,

halkuló mulatás.

Csigolyák közt

a vezeklés botorkál.

Az egyik ember csak

akkor tudja megölni

a másikat,

ha az már

előtte se élt.

Felettünk a sírást

dajkálja a szél.

Törékeny tereken

kóborolunk,

egymást feladva.

Gombok nélkül

maradt kabát

alatt keressük a meleget.

Befúj a szél.

Dagad az üresség.

Szívesség

„Akasszátok föl magatokat!”

mondta Anyám.

Mi pedig kiszaladtunk

az udvarra.

Kinyílt a ház ajtaja.

Szívesség

„Akasszátok föl magatokat!”

mondta Anyám.

Mi pedig kiszaladtunk

az udvarra.

Kinyílt a ház ajtaja.

Megijedtünk, hogy kapunk tőle

néhány pofont,

de csak kijött segíteni

kötelet keresni.

Élethiány

leerőlteti a torkán

a két deci vizet,

hogy levegőhöz jusson

a pohár feneke,

ha ő már nem.

a konyhamérlegen leméri

a veszteséget,

majd nagyokat harap

apja öt év múlva diagnosztizálható

tüdőrákjába,

ami most még csak

füstcsíkokban tekereg

a karácsonyfa körül.

a mindennapi kenyérre

szavazna,

a stabil anyaságra,

nem valami

mellét döngető,

hazugságtól habzó szájú

pártra.

halmozódó keserűség,

amitől meg kéne válni,

de egy nőnek nem illik hányni.

combjához szorított szoknyában

bolyong a lakásban.

korgó gyomra hangosabb,

mint az anyja ordítása,

amikor kiveszik méhéből

az elfertőződött spirált.

a hamutartó szaporodó

csikkjei sajgóvá

duzzasztják

a télikabát hiányát.

mindenre nem jut.

mindenre nem jut idő.

három fadarab

holnap fog elégni.

csak a hangszerré vált fa teste

tud halála után hangot kiadni.

egy feldolgozatlan szerelmi

csalódás

hever a szennyeskosárban,

amitől mindennek penészszaga

van a házban.

a kölcsönvett érzéketlenséget

elfelejtette visszaadni,

s úgy bűzlik,

mint az utcasarkon ülő

hajléktalanon a lyukas zokni.

már nem emlékszik

minden vigasztaló szóra.

mindenre nem.

Cserbenhagyás

Kiköltöztem magamból.

A szívkamráról hullik a vakolat.

Lehúzza a redőnyöket a szél,

a kilincsre szédül az alkonyat.

A gombok szétgurulnak,

ütközik a peremük.

Ködfátyol a vér.

Elengedem a fehér vitorlát.

Nyel a tenger.

Megakadok a torkán.