Gödrök
arról a gödörről kéne beszélnem
nem volt több mint egy mélyedés a földben
a szomszéd utcában találtunk rá
ott várt minket készen
nem kezdtünk vele túl sokat ültünk benne
vagy körülötte játszottunk csak élveztük
hogy rátaláltunk a szomszéd fiúval ketten
egy börtönös filmben láttam hogy
a főhős vonalakat vésett a falba így számolta
az időt meséltem a szomszéd fiúnak ő szögeket
hozott elkezdett a gödör falába vésni
virágokat fákat házat rajzolt ő akkor
azt mondta hogy egy egész várost és én
elhittem neki ezután ha a gödörbe
mentünk játszani otthon azt mondtuk a
szomszéd városba megyünk
később munkások jöttek kotrógépekkel
táblát akasztottak ki: építkezési terület
ennek is mint sok más dolognak vége lett
*
most hadd beszéljek egy kicsit azokról a
gödrökről is amelyeket az életem
helyén folyamatosan ások
nem kezdek velük túl sokat csak ülök
bennük vonalakat vések a falaikba
így számolom az időt olykor a vonalakba
szomszédos városokat látok
ezekben a gödrökben azt hazudom
magamnak hogy túl mélyek kár is lenne
kiáltozni errefelé úgysem téved senki
mert lezárt vagyok mint egy építkezési terület
Egy sétáról
A városi parkig jutottam.
Pedig az életemből akartam kisétálni.
Eredeti megjelenés: CELLER KISS Tamás: Gödrök * Egy sétáról (versek). = Híd, 2015/8., 31–32.
Létrehozva: 2015.08.01.